Kezdő gitárosok beugró leckéje az 1-5-6-4 és a 1-6-4-5 akkordmenetek megtanulása. Ezeket elsajátítva már rengeteg dalhoz képesek kíséretet adni. Az ügyesebbek egy óra alatt eljutnak erre a szintre. Ennek a nagyon egyszerű akkordfűzésnek a "megértéséhez" a szolfézs oktatás alapvizsga szintje nem jut el. A T-S-D után a gyerekek évekig nem tanulják meg a moll funkciókat. A nápolyi akkord, a mellékdominánsok, a számozott basszus mind beleférnek a tananyagba, de ez a három moll funkció, illetve a diatónikus akkordok egyszerű rendszere általában nem.

Az akkordozós gitározás tanulási folyamata az ellenkező utat járja be. Ott a diatónikus akkordokkal kezdenek, a többi összhangzattani jelenséghez tartozó akkordokat jóval később tanulják meg. A megfordításokat X/Y formában jegyzik le, nem számozott basszus formában, mivel korunkban ez az általános lejegyzésmód, még akkor is, ha ebből nem derül ki, hogy első vagy második megfordításról van szó.

Harmóniamenet - akkordfűzések

Az akkordfűzés kifejezést jellemzően az akkordozós gitárkíséretű populáris daloknál használják. A magyar szakirodalmak nem elemeznek könnyűzenét, és az akkordfűzés helyett a harmóniamenet szót használják. A két kifejezés közötti különbséget nem próbálom elmagyarázni.

Lehet-e egy klasszikus darabnak akkordfűzése, illetve egy popdalnak harmóniamenete?
Lehet.

A populáris zenék alapstruktúrája a dallam + akkord kíséret. Vannak persze ettől eltérő hangszerelésű dalok illetve dalrészek is, de ez az uralkodó. És a klasszikus zenékben? Ott se ismeretlen ez a felállás.

Miben áll a különbség könnyű és komolyzenék harmóniameneteiben? A populáris zeneirodalom egy részénél az alábbi jellemzők halmozottan fordulnak elő:

- négy ütemes frázisok
- ütemenként egy akkordváltás
- az akkordfűzés ismétlődik frázisról frázisra, néha dalrészről dalrészre is.
- minden akkord diatonikus, és nincs megfordításban, és általában "bontás-mentes".
- a kiválasztott akkordfűzés ezernyi/milliónyi másik dalban is megtalálható, még akkor is, ha leszűkítjük a keresést az első négy pont együttes meglétével.

Az ötödik pont gyakran használt akkordfűzéseire pár példa - ezúttal csak a basszushangok fokszámaival jelölve:

Dúrban:
1-6-4-5
1-5-6-4
1-6-2-5

Mollban:
1-7-6-7
1-6-3-7
1-3-7-6

A fenti öt pont együtt egy "kaptafát" alkotnak, mely unalmassá és kiszámíthatóvá teheti a zenét, ugyanakkor első hallásra ismerősnek tűnhetnek, és könnyebben memorizálhatók, mivel az ismerős zenei megoldások már ott vannak az emberek fejében a korábban hallott zenék és dalok által.

Ez a fajta unalmas és nem kreatív munkamódszer a populáris zenében sokkal gyakrabban fordul elő, míg a klasszikus zeneirodalomban alig.

Video ITT.

Vannak, és voltak kreatívabb könnyűzenei dalszerzők, akik

- nem mindig 4-soros frázisokat írnak.
- az akkordjaikat nem mindig egyenletes ütemezésben váltják.
- nem kizárólag diatonikus, hanem kölcsönzött akkordokat is használnak.
- használnak megfordított akkordokat is.

Ennek a tudatosítása és felismerésének fontos esztétikai alapot nyújthat a gyerekeknek, hogy alapszinten "műértőkké" váljanak, és ösztönösen vagy ismereteik segítségével felismerjék a különbséget a tucatzenék és a kreatív zenék között.

Diatonius akkordok

A törzshangokból terc-terc hangközökből felépítve hármashangzatokat, akkordokat építhetünk: három féle dúr és három féle moll akkordot, és ezenkívül egy szűkített akkordot. A dúr hangnemben értelmezett dúr akkordokat illetve azok funkcióit az alaptanterv is tanítja: tonika, szubdomináns, domináns. Római számokkal. I, IV, V.

A három moll akkord-funkció kisbetűs római számokkal: ii, iii, vi. Ez a jelölésmódot nem minden muzikológus használja. Én Alan W. Pollack elemzéseiből vettem át, mert egyszerű, logikus és informatív.

Az alapszintű szolfézsvizsga anyagában, ezek már kevésbé ismerősek. Pedig alap. Ha naprakész, gyakorlatias ismereteket akarunk adni a felnövekvő zenésznemzedéknek, akkor ezekre van szükség:

hat diatonikus akkord 

hat (a párhuzamos hangnemből) kölcsönzött akkord: bIII, bVI, bVII, iv, v, i,

mellék dominánsok: II, III, VII

Illetve moll hangnemben a párhuzamos dúr hangnemből kölcsönzött akkordok:

kölcsönzött akkord közül ezek: IV, I, V, ii, #iii, #vi,, melyből a három moll funkciót/akkordot viszonylag ritkán használják.

A hat diatonikus akkordra egy jó szemléltető példa a Felkelt a Napunk c. dal (Szörényi-Bródy: István A Király), mely szép sorban ezzel a hat akkorddal kezdődik.

A Bartók-féle tengelyrendszer a funkciókat (tizenkettőt) S-D-T csoportokba osztja. Ez alapján például a II > V > vi harmóniamenet ugyanúgy S-D-T, mint a IV > V > I.

Zárlatokról

A zárlatokról szóló hagyományos tananyagok erősen a IV-V-I funkciókra és az autentikus zárlatokra helyezik a hangsúlyt. A könnyűzenében a plagális zárlat sokkal nagyobb teret kap. Az utóbbi pár évtizedben a i > VII > VI és a VI > VII > I kadenciák uralkodó szerepet kaptak. A klasszikus zeneirodalomban úgy kell keresgélni ezeket.

Nem diatonikus akkordok

A nem diatonikus akkordok mind-mind felismerhető, karakteres funkciók. A "b" oldalról kölcsönzött akkordoknak modális jellege is van. A bVII akkord dúr hangnemben utalhat mixolíd modalitásra. A IV és a ii akkord/funkció moll hangnemben utalhat dór modalitásra.

A későbbiekben adok mindegyikre példát, lehetőség szerint klasszikus és populárisat egyaránt. Ezek bevezetésénél mindig kezdjük azzal, hogy felismerjük-e. A felismerés első szintje az, hogy halljuk-e, hogy nem diatonikus akkordról van szó.

Louis Armstrong: What A Wonderful World. Szúrjuk ki a legkarakteresebb, legfurcsább akkordot! Nem lehet eltéveszteni. Ez például egy bVI akkord ("and I think to myself").

Depeche Mode: Enjoy The Silence: A verzékben illetve a refrénekben találunk 1-1 karakteres kölcsön akkordot.

Rembradts: I'll Be There For You. Itt is találjuk meg a nem-diatonikus akkordokat! bVII két helyen. Találjuk meg a dallamban is a b7 fokot (az intró hook-ban)! Mixolíd vagy dór a dallam? Vagy kevert?

Mariah Carey: All I Want For Christmas Is You: A verzékben itt is "kiugrik" egy furcsa akkord, a bVI.

Hasonlítsuk össze ezt a kettőt:

Beatles. You've Got To Hide Your Love Away
Lenny Welch: Old Cathedral

A verze dallam ugyanaz, valami mégis más. A Beatles dalában bVII akkord szerepel.

Leonard Bernstein: America (betétdal a West Side Story-ból): a híres dallamban egymás mellett szerepel az I-IV-V funkcióhármas mellett a bIII, bVII, bVI - a párhuzamos moll hangnemből kölcsönzött dúr akkordok. Ezt a három funkció a klasszikus zenei érában alig-alig használták, a könnyűzenében a 60-as évektől a 90-es évekig gyakrabban, napjainkra viszont drasztikusan hanyatlott a népszerűségük.

Kvint-kör harmóniamenetek (Circle of fifths progressions)

Ezek is szolfézsos témák, nem énekórai anyag. Ezen belül is inkább felsőbb éveseknek, illetve a tanerőknek, mint "háttérinfo".

Bevezető példa:Krieger: Menüett, ennek is az eleje. A hangnem moll. Ha csak a basszust követjük akkor: A > D > G > C > F...Akkord funkciók i > iv > VII > III > VI

Ezek a hangközök felfelé haladva mind kvartok, lefelé kvintek. Véletlen? Nem. Ősi zenei közhely, hogy a dominánst feloldja a tonika. Van amikor ezt a dominánst megelőzi az ő saját mellékdominánsa. Lehet ez moll is. Alan W. Pollack a Beatles elemzéseiben "chain of fifths" (kvintek/dominánsa lánca) néven emlegeti, és valahogy így kódolja: V-of-V-of-V > V-of-V > V > I. Ez így angolul rövidebb, mint magyarul: a domináns mellékdominánsának mellékdominánsa > a domináns mellékdominánsa > domináns > tonika. Dúr hangnemben és római számokkal kifejezve egy háromtagú kvint-lánc dúr akkordokkal így néz ki: II > V > I.

 Autentikus zárlat V > I azaz  D > T

Összetett autentikus zárlat I > IV > V > I azaz T >SD > D > T

Plagális zárlat: IV > I azaz SD > T

Összetett plagális zárlat: V > IV > I azaz D > SD > T

Elvis Presley: Love Me Tender: I > II >V > I
Illés: Nézz Rám itt a beépülő kromatikus szólam az énekdallamban hallható.
Ennek diatonikus változata a gyakoribb: ii > V > I

Három lépéses (négy akkordos) változat - diatónikus verzió: vi > ii > V > I
Blue Moon (1934) Talán az első dal, mely ciklikusan ismételve használja ezt.

Az Angol Himnusz első frázisa.

"Csupa dúr" verziók:
Shine On Harvest Moon (1908-ból): VI > II > V > I
Spinning Wheel (1968)

Plusz egy lépés: iii > vi > ii > V > I

Jimmy Johnson: Charleston

Queen: Don't Stop Me Now. Itt az öt akkordhoz öt ütemes frázishossz tartozik.

Magyar nóta példa: Hajnalom, Csillagom

Plusz egy lépés:VII > iii > vi > ii > V > I példa: Beatles: Honey Pie

További vegyes magyar példák: Lazítani, Mama Kérlek, Régi Ház Körül, 

Moll hangnemű példák:

Handel - Suite 7 HWV 432 - Passacaille
Bach: "Wer Gott bekennt aus wahrem Herzensgrund" BWV 45
Gabriel FAURE': Pavane, Op. 50

Populáris példák:
Kozma József: Autumn Leaves
Gloria Gaynor: I Will Survive
Balázs Fecó: Évszakok
Ave Max: Kings & Queens
Jonas Brothers: Sucker 

Szép A Szeme...

Kvart láncok

A domináns > tonika feloldáshoz hasonló, annál lágyabb, "gyengébb" zárlat a plagális kadencia. A plagális zárlat lehet az I > V illetve a IV > I. Most szűkítsük le figyelmünket ez utóbbira. A rövid IV > I feloldás nem ritkaság a klasszikus zenében sem, de az autentikus kadenciához képes jóval ritkább. A liturgikus zenében "ámen" kadenciának is nevezik. A fá > dó lépés kvart "jellegét" érdemes tudatosítani.
Lehet ezt is sorozatban használni? Lehet. A klasszikus zenei világba meglehetősen későn került ez be. Dúr hangnemben egy dupla plagális kadencia így néz ki: bVII > IV > I. A bVII pedig a bécsi klasszika harmóniavilágától idegen funkció volt, részben a modális jellege miatt. Első felbukkanásai a romantika időszakából kromatikus jellegűek: I > V > bVII > IV > I (Beethoven: Waldstein Szonáta, 1804)
John Ireland: Te Deum (1907)

Itt rögtön az elején hallható a I > V > bVII > IV > I 

és nem sokkal később a rövidebb bVII > IV > I változat is.

Másik korai példa hallható L.V. Beethoven Missa Solemnis művének Gloria tételében (erről itt)

A popzenébe ez az ötvenes évek végétől kezdve terjedt el, a bVII akkord más alkalmazásaival együtt. A bVII akkord a hatvanas évek pop és rockzenéjében széles körben elterjedt, majd szép lassan újra visszaszorult. Napjaink popzenéjében egyre ritkább.
Buddy Hollie: Not Fade Away (1957), a legkorábbi fellelt populáris példa. Itt a I > IV > I váltás, mint díszítő elem szerepel, és amikor ugyanezt a motívumot a IV akkordra is ráülteti, akkor IV > bVII > IV harmóniamenet áll elő, mely a tonikára visszalépve létrehozza a dupla plagális kadenciát. Nagyon egyszerűnek tűnik, de Buddy Holly előtt ez ritka volt, mint a fehér holló.
Példák: Shadows: Round And Round
Beatles: Hey Jude
George Michael: Freedom
Guns 'n' Roses: Paradise City

Illés: Táskarádió (valószínűleg az első magyar példa, 1965)

Keresem A Szót, Sárga Rózsa, Azért Vannak A Jóbarátok, Szóljon Hangosan Az Ének, Nyár Van,

Hosszabb változatok jóval ritkábbak:

bIII > bVII > IV > I (vessük össze a Sweet Georgia Brown-nal, alább!)

példák erre:
Rolling Stones: Jumpin Jack Flash
Michael Jackson: She’s Out Of My Life
Omega: Addig élj (cím frázis)
Felbukkant a 2019-e Dal mezőnyének egyik dalában is.. 

Illetve a négy lépéses változat: bVI > bIII > bVII > IV > I

Ennek második fellelt előfordulása a Hey Joe (Billie Roberts, 1962). Ezt sokan feldolgozták Jimmy Hendrix, Hobo Blues Band...

Az első egy női dalszerzőhöz köthető: Niela Miller, akinek Baby, Please Don’t Go to Town c. dalából Roberts átvette az akkordfűzést.
Ritka magyar példa a kvadro-plagális zárlatra: Locomotív GT.: Zenevonat

Tripla plagális kadenciára példa: Omega: Addig Élj,

Ennél hosszabb verzió is bizonyára létezik, csak nem tudunk róla...

Moll hangnemben a négy lépéses plagális kadencia is diatónikus:VI > III > VII > iv > i

Példa egy moll hangnemben lévő tripla plagális zárlatra:

Omega: Gyöngyhajú Lány (refrén)

A plagális kadenciák megfordítása is létezik. A Sweeet George Brown jazz-sztenderdben a hallgatónak nem teljesen egyértelmű, hogy az akkordciklusok eleje vagy a vége a tonika. Ha az eleje, akkor a tripla-plagális kadencia fordítottját kapjuk: I > IV > bVII > bIII.

Hasonlóképpen a kvint-kör kadenciát is meg lehet fordítani:

I > V > II > VI > III > VII

Egyszerűsége ellenére ez viszont nagyon ritka. (Queen: Heaven For Everyone)

Terc-láncok

Ereszkedő példák:

Korál: Homok a szélben
Queen: Who Wants To Live Forever (instumentális outro)
"Téged szeretlek lányka" (betétdal a Hófehérke c. rajzfilmből)

emelkedő:

Daft Punk: Get Lucky

Szekund-láncok

Csak a teljesség kedvéért említem meg.

Emelkedő lánc:

Beatles: Here There and Everywhere ( I > ii > iii > IV )

Felkelt a Napunk ( I > ii > iii > IV  > V > vi )

Mollban az emelkedő VI > VII > i zárlat illetve az ereszkedő i > VII > VI zárlatok igen népszerűek napjaink zenéjében, elsősorban a hip-hop zenékben, de természetesen nem csak ott

Hosszabb verziók se ritkák. 

Az alábbi ábrában a könnyűzenében használatos akkord funkciók láthatók - dúr hangnemben. Átlós szomszédok rokon párok, az alsó/felső szomszédok a párhuzamos akkord-párok. 

A könnyűzenében az alsó sor kék mezői kivételével mindegyik akkord-funkció többé kevésbé alapvető, annak ellenére, hogy a dalszerzők egy tekintélyes része nem jut el arra a szintre, hogy ezeket használja. Zeneelmélet tantervnek (felsőbb évfolyamokon mindenképpen) része kellene hogy legyen ez a táblázat.

A középső sorban látható a hat diatonikus dúr/moll akkord. A felső sorok funkcióinak modális kötődése is van. Az alsó sor fehér mezői a mellékdominánsok.

A modális skálák és akkordok összefüggését mutatja az alábbi két ábra. A felső ábra a fehér-billentyűs hangokra épülő modális hangsorokat és az azokra felépülő diatonikus akkordokat mutatja. Az alsó ábra skálafok szerint rendezi ugyanezeket. A dór és eol móduszokat dúr és moll nézetben egyaránt láthatjuk. Az eol (dúr-nézetben)  sorban látható a hat fő kölcsönzött akkord funkció, mely egyezik a fentebbi (kék-fehér)  ábra felső sorával.