Modális skálák, modális akkordok
A modális skálákról meglepően sok magyar nyelvű könnyűzenei tananyag (szöveg, videó) található, a neten. Ezek túlnyomó többsége gitárlecke, és többnyire csak skálákról és a hozzá tartozó ujjrendekről szól, mivel gitároktatók kedvelt tananyaga ez. A közoktatás pedig szinte kizárólag a magyar népdalokon keresztül tanítja a móduszokat, pedig más népek népzenéjében is jelen van, és a könnyűzenében is.
Ebben a bejegyzésben összhangzattani szempontból is rátekintünk a témára, mert a könnyűzenében így is találkozhatunk ezekkel. Gitárosok ezrei tanulják meg a modális skálákat, tudnak szólózni, de amikor dalszerzésre kerül a sor, akkor általában elfogy a tudomány, és a magyar rádiókba többségében tisztán dúr vagy moll hangsorú dalok kerülnek. Kivétel (részben vagy teljesen modális pop/rock dal) rengeteg van. A hatvanas évektől a kilencvenes évekig a mixolíd és a dór hangsorok és ezekhez tartozó akkordok viszonylagosan elterjedtek voltak, napjainkra jelentősen visszaszorultak, különösen a mixolíd.
A fríg hangsor b2 foka viszont napjainkban is elterjedt, főleg az elektronikus tánczenékben és metál zenékben. A magyar könnyűzenében megfigyelhető a nyugati zenékhez képest kevesebb a modális tartalom.
Kezdjük az alapoknál: a dúr és a moll skálákhoz is tartozik módusz: ezek az ion és eol móduszok.
Az ion hangsor a "közönséges" dó-sor: dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti-dó.
Az eol hangsor a lá-sor: lá-ti-dó-ré-mi-fá-szó-lá
Hasonlóképpen a többi modális hangsor is köthető szolmizációs fokokhoz:
mixolíd: szó-sor
dór: ré-sor
fríg: mi-sor
líd: fá-sor
fríg: mi-sor
lokriszi: ti-sor
Ha például a zongora fehér billentyűin a D (~ré) hangról kezdve felfelé lépegetünk, akkor egy dór hangsort kapunk.
De jellemzően nem így tekintünk ezekre, hanem mint a dó- illetve lá-sorok alterált változataira.
Mixolíd: dó-sor tá-val. (b7 fok - dúr)
Dór: lá-sor szi-vel (#6 fok - moll)
Fríg: lá sor tá-val (b2 fok - moll)
líd: dó-sor fi-vel (#4 fok - dúr)
lokriszi: lá sor tá-val és má-val.
A dór modalitású "baj van a részeg tengerésszel" c. dalt ré-sorban is elszolmizálhatjuk:
Eleje: lá-...-lá-ré-fá-lá...
vége: ...lá-ti-dó-ré-dó-lá-szó-fá-ré-ré
de egyszerűbb és természetesebb, ha az alaphangnak a lá-t vesszük, ami a dal záróhangja.
Eleje: mi-...-mi-lá-dó-mi...
Vége: ...mi-fi-szó-lá-szó-mi-ré-dó-lá-lá
Egyes píen hangok alkalmi használata nem feltétlenül jelent módusz váltást.
Az "Újra Itt Van" c. Illés dal elején a fi-hang nem jelent líd modalitást. A dallamos moll a maga fi és szi hangjaival egyik modális hangsornak se felel meg.
A modális skálákra rá lehet érezni, és ebben sokat segíthet az a gyakorlat, ha egy modális dallam alterált hangjait visszaalakítjuk törzshanggá, és a két dallamverziót összehasonlítjuk.
Például a részeg tengerész utolsó frázisát fi helyett fá-val szolmizálnánk.
Az eol és a dór hangsorok alterált dó-sorként is értelmezhetők.
Dór: dó sor tá-val és má-val. (b7, b3 fokok)
Eol: dó sor tá-val, má-val, és la-val (fél hanggal leeresztett lá).
Fokokban kifejezve ugyanez: b7, b3, b6.
Azért értelmezhetők így, mert könnyűzenében nem ritka a móduszok keveredése, és dúr tonika mellett a harmónia menet illetve a dallam kölcsönözhet akkordokat (funkció) illetve hangokat (fok) a párhuzamos moll hangnemből.
Modális összhangzattan
Az egyes modális hangsorok hangjaiból három moll és három dúr akkord (hármashangzat) képezhető. Ezek funkció szerint elnevezhetők a szokásos római számos jelöléssel. Kisbetűs római számmal jegyezzük le a moll, nagybetűsekkel a dúr akkordokat/funkciókat. A szűkített akkordokkal és ezek funkcióival ebben a bekezdésben most nem foglalkozunk. Ezeket úgy tekinthetjük, mint a domináns szeptim akkord alaphang nélküli változatát. Tehát C-dúr hangnemben a domináns szeptim a G7 (G-H-D-F) akkord, melyből ha leveszem a G alaphangot, akkor épp a H-szeptim hármashangzatot (H-D-F) kapjuk, ami a hetedik fokra épülő diatonikus hármashangzat.
Az első fokhoz (tonika) tartozó akkord szerint osztályozhatjuk a móduszokat dúr jellegűként illetve moll jellegűként.
Dúr jellegű: ion, mixolíd, líd.
Moll jellegű: dór, eol, fríg.
A lokriszi ezek közül egyik se, mivel az első fokhoz (a Tonika funkcióhoz) egy szűkített akkord tartozik, ráadásul még egy tiszta kvinthez tartozó domináns akkord sem létezik ehhez a móduszhoz. Nem csoda, hogy ez a legritkábban előforduló módusz. Kísérletező zenészek "csak-azért-is-megmutatom" jelleggel bemutatták már, hogy nem lehetetlen élvezhető zenét szerezni benne. A harmadik fok helyzete (kisterc) miatt azonban mégiscsak közelebb áll a moll jelleghez.
A móduszok akkordjai, illetve funkciói:
Ion/dúr:
I, ii, iii, IV, V, vi
mixolíd (dúr fokszámai szerint):
I, ii, IV, v, vi, bVII
dór (moll fokszámai szerint):
i, ii, III, IV, v, VII
eol/moll:
i, III, iv, v, VI, VII,
fríg (moll fokszámai szerint):
i, bII, III, iv, VI, vii,
líd (dúr fokszámai szerint):
I, II, iii, V, vi, vii
lokriszi (moll fokszámai szerint)
bII, iii, iv, bV, bVI, bvii
az első fokra képzett hármashangzat szűkített, ezért hiányzik a felsorolásból.
Az egyes móduszok legkarakterisztikusabb akkordjai funkciói, melyekre modális akkordként hivatkoznak nyugati szakirodalmak:
mixolíd: bVII, és kisebb mértében az v.
dór: IV, és kisebb mértékben a ii
fríg: bII és kisebb mértékben a vii (a moll skála fokszámai szerint)
Líd: II, és kisebb mértékben a vii (a dúr skála fokszámai szerint)
Lokriszi: bII, bV
Előjegyzések
A mixolíd hangsor: az azonos alaphangra épülő dúr előjegyzéséhez képest plusz egy b vagy mínusz egy #.
Dór hangsor: a moll előjegyzéshez képest mínusz egy b, vagy plusz egy #
a dúr előjegyzéshez képest plusz két b vagy mínusz két #
eol hangsor: a dúr hangsorhoz képest plusz három b, vagy mínusz három #.
fríg: a dúr előjegyzéshez képest plusz négy b vagy mínusz négy #.
a moll előjegyzéshez képest plusz egy b vagy mínusz egy #.
líd: a dúr előjegyzéshez képest plusz egy #, vagy mínusz egy b.
Sorba rendezve:
líd : #
ion
mixolíd : b
dór : bb
eol : bbb
fríg : bbbb
lokriszi : bbbbb
Ez a "tükörképe" a hangsoroknak megfelelő, azok alaphangjára (például líd hangsornál a fá ~ F) épülő dúr hangnemek előjegyzésének:
F-dúr : b (líd = fá-sor > "F" - sor)
C-dúr :
G-dúr : #
D-dúr : ##
A-dúr : ###
E-dúr : ####
H-dúr : #####
Példák:
Az A-dúr hangnem előjegyzése három kereszt, de az a-dór modalitás előjegyzése (3-2=1) egy #.
Az A-líd modalitás előjegyzése (3+1=4) négy kereszt. Az a-mixolíd előjegyzése (3-1=2) két #.
Az A-fríg modalitás előjegyzése (3-4= -1) egy b.
Az F-ion (dúr) előjegyzése egy b, az f-eol (moll) előjegyzése (1+3=4) négy b, az f-fríg előjegyzése (4+1=5) öt b.
Másik egyszerű megközelítés egy példán keresztül: a d-dór modalitás egy D hangról induló ré-sornak is tekinthető. Ha a D hang a ré, akkor a dó hang a C. A d-dór modalitás előjegyzése ugyanaz, mint a c-dúr skáláé, tehát nincs se # se b.
Kölcsönzött akkordok/funkciók
Az ión/dúr hangsorú zene kölcsönözhet akkordokat a párhuzamos moll hangnemből, illetve fordítva: az eol/moll hangsorú zenék kölcsönözhetnek akkordokat a párhuzamos dúr hangnemből. A szabály általánosítható, bármely hangsorra alapuló zene kölcsönözhet hangokat illetve akkordokat/funkciókat a párhuzamos modális hangsorokból.
Például az a-eol (moll) hangsorú zene használhatja (kölcsönözheti) a bII akkordot/funkciót az a-fríg modalitásból.
Az eol/moll hangsorú zene kölcsönözheti a IV akkordot/funkciót a párhuzamos dór modalitásból. És fordítva: a dór modalitás kölcsönözheti a iv funkciót az eol-ból.
Az ión/dúr hangsorú zene kölcsönözheti a bIII akkordot. Például A-dúrban az C akkordot, mely az a-moll hangsor egyik diatonikus akkordja.
Könnyűzenében dúr tonikájú hangnemekben pont ezek a kölcsönzött akkordok/funkciók a legelterjedtebbek:
Dúr hangnemben:
i, bIII, iv, v, bVI, bVII
Moll hangnemben:
I, (ii), (#iii), IV, V, (#vi) - a zárójelbe tett funkciókat a többihez képest jóval ritkábban használják.
Példák
Néhány magyar népdal hangsorát több forrás eltérően elemzi. Csak két példa.
Hol jártál az éjjel, cinegemadár
Avasi Béla: r-r-m-r (ti) ... második fele: r-r-m-r (ti) ... kétrendszerű
Wikipédia/Bartók: moll fi-vel
szerintem: moll fi-vel
A csitári hegyek alatt...
Avasi Béla szerint: lá-sor mi kezdő- és záróhanggal.
Wikipédia/Kodály szerint: fríg
Esze Jenő: fríg
szerintem: lá-sor mi kezdő- és záróhanggal.
Balázs Árpád: Bodzavirágból
A dallam végig tisztán dór. A moll tonikát követő karakteres IV akkord is árulkodó jele ennek. A B rész dúr tonikával indít, de a dallam nem lép ki az eredeti dór hangsorból. Dúr kontextusban az első két frázis akkordfunkciói:
I > bIII > IV
bVI > bVII > I
A bIII és bVII kölcsönzött funkciók a dór vagy eol modalitásból (ott III illetve VII a jelölésük), míg a bVI funkció az eol-ból (abban a kontextusban VI a jelölése).
Maga a bVI > bVII > I zárlat (a második frázis) viszonylag újkeletű dolog: a popzenében 1961-ből való a legkorábbi eddig fellelt példa, azóta széles körben elterjedt.
Beatles: Eleanor Rigby
A dallam dór, de a szubdomináns akkord moll, mely eol modalitásra utal.
Hungária: Csavard fel a szőnyeget
A verze harmóniamenete tiszta dúr. De a blues-os dallamban a b7 és a b3 fokok hallható. Elméletileg disszonáns, gyakorlatilag viszont nem hallatszik annak. A 6. fok az marad ("BAJ nem lehet"). Ezek együtt dór hangsort adnak, míg a harmónia ion-t.
Leonard Bernstein: America
Az akkordfunkciók dúr kontextusban:
I > IV > I > V > bIII > bVII > bVI > I
Egymás mellett a fő funkciók (I, IV, V) és a párhuzamos moll hangnemből kölcsönzött dúr funkciók (bIII, bVI, bVII).
New Kids On The Block: You Got It
Egy ritka popzenei példa líd modalitásra. A fi hang nem csupán vendéghang, hanem karakteres, nem helyettesíthető része a dallamnak. Az előadóknak ehhez sok köze nincs, mivel a zenét nem ők írták.
REM: Man On The Moon (verze)
Az akkordfűzés (verze) is líd modalitásra vall: I > II, és a dallamban is megjelenik a hangsorra jellemző #4 fok.
Rossini: Macska duett
Itt egy karakteres bII akkord hallható a harmóniamenetben, mely a fríg hangsorban "honos". A bII akkord szext fordításban és bII > V > I kontextusban a klasszikus zenében is ismert kadencia, és nápolyi szext a neve. A példának itt felhozott Macska duettben egyszerűen csak nápolyi akkord a neve, és nem modális természetű.
Watermelon Sugar
A cirkuláló moll akkordmenet végén ott a IV funkció, mely dór hatást kölcsönöz a dalnak annak ellenére, hogy az énekdallam kerüli a 6. fokot. A háromszólamú vokálokban, melyek az akkordokat követik, viszont jelen van a dór/dúr 6. fok.
U2: One
A verzében hallható IV akkord mellett a pentachord dallamban nem jelenik meg a hatodik fok. Később a bridzs részben moll 6. fok hallható.
Swallowtail Jig
Egy példa, hogy a kelta zenékben is honos a dór modalitás.
Rembrandts: I'll Be There For You
A mixolíd b7 fok hallható az intró motívumban, és az énekdallamban is. A dúr domináns akkord és mellette a dúr 7. fok előfordulása miatt nem tiszta mixolíd a modalitás, hanem kevert.
A modális skálákról magyar nyelvű tartalmak is bőven vannak.
A magyar könnyűzenei oktatás fő tankönyve is ismerteti, de rögtön megjegyzi, hogy ezek a könnyűzenében nem használatosak, ezért fontos a népdalok elemzése.
A video tartalmak egy része gitáros szempontból közelít a témára, és megrekednek a skáláknál és ujjrendeknél.
Csupán egyetlen magyar nyelvű videót találtam, mely ezen túlmutat, és a modális akkordokat is ismerteti:
